Kismegszakító – mire jó ez?

A kismegszakító az elektromos hálózatokban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Minden hálózat elengedhetetlen része, nélküle nem használható az elektromos áram. A kismegszakítók többféle méretben és típusban készülnek, cseréjéhez, üzembiztos működéséhez a megfelelőt kell kiválasztani. Ebben a cikkben összeszedtük a legalapvetőbb és legfontosabb tudnivalókat a kismegszakítókról.

A kismegszakító feladata, működése

A kismegszakító védelmi szerepet játszik az elektromos hálózatokban. Feladata, hogy megvédje a vezetékeket, ezáltal a hálózathoz csatlakoztatott berendezéseket is, a túlfeszültségtől és a rövidzárlatoktól. 

A kismegszakítókban található egy bimetál rész, valamint egy elektromágneses tekercs. A bimetál a túlterhelés elleni védelmet biztosítja. Ha a hálózatot túlzott terhelés éri, a bimetál felmelegszik, és meghatározott mértékű melegedés esetén kiold a kapcsoló, azaz megszakítja az áramkörben a feszültséget.

Az elektromágneses tekercs a rövidzárlatok elleni védelmet biztosítja. Ha rövidzárlat alakul ki, az áram gyorsan és nagymértékben megnő. Az tekercsben mágnesesség alakul ki, mely beindítja a kismegszakító kapcsoló mechanizmusát és elvezeti a rövidzárlat okozta többlet energiát.

kismegszakító

Kismegszakító méretek, mekkora kell?

A kismegszakító méretek szabvány szerint névleges áramértékei a következők lehetnek: 1, 2, 3, 4, 6, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 Amper. Lakossági felhasználás esetén általában 10, 16, 20, 25, vagy 32 Amperes kismegszakítókat építenek be a hálózatokban. Azt, hogy mekkora kismegszakító kell egy elektromos hálózatba, mindig a várható terhelés, valamint a vezetékek keresztmetszete határozza meg. E kettőt figyelembe véve lehet üzembiztosan kialakítani az áramköröket.

Amennyiben a meglévő kismegszakító gyakran leold, mert túl alacsony a névleges áramértéke, semmi esetben sem szabad nagyobbra cserélni a vezetékek ellenőrzése, szükség esetén cseréje nélkül. Nem elegendő pusztán egy nagyobb kismegszakítót beépíteni a hálózatba, mert a megnövekedett áramigény jelentette terhelést a vezetékeknek is bírniuk kell. Ehhez megfelelő keresztmetszetű vezeték is szükséges. 

A régi, olvadó biztosítékkal ellátott elektromos hálózatokban igen gyakran cserélték ki a biztosítékokat nagyobbra (“megpatkolták”), hogy a biztosíték ne oldjon ki megemelkedett terhelés esetén sem. Ez látszólag jó megoldás volt, hiszen működhetett egyszerre a mosógép és a hajszárító is, viszont a vezetékek ilyenkor könnyen túlmelegedhetnek, és akár lakástüzet is okozhatnak, de hosszú távon egészen biztosan megsínyli a hálózat a folyamatos túlterhelést.

Kismegszakítók karakterisztikája, B vagy C?

A kismegszakítók karakterisztikája azt jelenti, hogy a kismegszakítóban az elektromágneses kioldás a névleges áram mértékének milyen mértékű túlterhelése esetén old ki. A névleges áram nem azt jelenti, hogy maximum a feltüntetett terhelést képes elviselni megszakítás nélkül, hanem azt, hogy folyamatosan mekkora terhelést bír el. Egy elektromos nagyfogyasztó (pl klíma, mosógép, szárítógép, elektromos sütő, stb) beindulásához ennek a névleges áramnak a többszörösére is szükség lehet, de csak nagyon rövid ideig. 

A kismegszakítók karakterisztikája azt adja meg, hogy mekkora terhelésnek lehet rövid ideig maximálisan kitenni a kismegszakítót. A karakterisztikát betűkkel jelölik, amely jelölések a következők lehetnek: B, C, D, K, Z és MA. 

Lakossági felhasználásra a leggyakrabban a B és C karakterisztikájú kismegszakítókat szükséges alkalmazni. A B karakterisztikájú kismegszakító elektromágneses gyorskioldó érzékenysége a névleges teljesítmény 3-5-szörösére van állítva. Ezeket a típusokat ohmos fogyasztók üzemeltetéséhez használjuk, melyek többek között a villanytűzhelyek, bojlerek, vízmelegítők, stb.

A C karakterisztikájúakban a gyorskioldó a névleges teljesítmény 5-10-szeresére van beállítva. Ezeket az induktív és kapcsoló üzemű elektromos berendezések üzemeltetéséhez célszerű használni. Ilyen berendezések a mosógép, a mikrohullámú sütő, a szárítógép, mosogatógép, a klímák, stb. 

A D, K, Z és MA karakterisztikájú kismegszakítók használata lakossági felhasználásra nagyon ritkán szükséges. Ezek a típusok kifejezetten ipari hálózatok és berendezések biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek. 

Kismegszakító cseréje

A kismegszakító cseréje esetén minden esetben áramtalanítani kell. Csak a megfelelő méretű és karakterisztikájú típust szabad kiválasztani és beépíteni. Ha van rá lehetőség, ugyanazt a típust célszerű beszerezni, mint ami korábban volt, mert annak a beépítése biztosan egyszerűen megoldható. 

Túlméretezni nem szabad, ezzel veszélyeztetjük az elektromos hálózatot, baleset- és tűzveszélyessé válhat otthonunk. A kismegszakító cseréjét minden esetben célszerű szakemberre bízni, aki ellenőrizni tudja, hogy a hálózatban minden megfelelően működik-e.  

Keress minket: Villanyszerelő Pécs!

Cikk ajánló

Elektromos hálózat felülvizsgálata elektromos autó töltése előtt

Elektromos hálózat felülvizsgálata elektromos autó töltése előtt

Az elektromos autók térhódítása egyre növekszik Magyarországon, és egyre többen döntenek úgy, hogy az alacsony üzemeltetési költségek, valamint a környezettudatos közlekedés miatt elektromos autóra váltanak. A legtöbben érthető módon otthon is szeretnék az elektromos...

Panellakás villanyszerelés árak 2024-ben

Panellakás villanyszerelés árak 2024-ben

Az első panellakást Magyarországon 1959-ben építették, és egészen 1990-ig folyamatosan készültek a panelek. A legfiatalabb panel lakás is 24-25 éves, így nem csoda, hogy gyakran szükséges a lakásokban az elektromos hálózat felújítása. A panellakás villanyszerelés árak...

Az egypólusú és kétpólusú villanykapcsoló bekötése

Az egypólusú és kétpólusú villanykapcsoló bekötése

A világítástechnikában számos kapcsoló fajtával találkozhatunk, melyek funkciója lényegében ugyanaz, felkapcsolni vele egy világító testet. Működésükben és bekötésükben azonban eltérések mutatkoznak, ahogy alkalmazási területükben is. A leggyakrabban használt...