Míg korábban luxusnak számított, napjainkra egyre több klímát helyeznek üzembe a háztartásokban. Egy jól kiválasztott, megfelelő minőségű klímával nem csak hűteni, de fűteni is tudunk. A megnövekedett igényeknek köszönhetően egyre többen kezdenek el klímatelepítéssel foglalkozni, sok esetben gyorstalpaló tanfolyamok elvégzése után. Gyakran szembesülünk az ilyen szakemberek utáni problémákkal.
Sokszor előfordul, hogy a hálózat nem bírja a klíma okozta terhelést. Ez jó esetben csak a villanyóra rendszeres leoldásával jár, rossz esetben melegedhetnek a vezetékek, mely tűzveszélyes is lehet. Ahhoz, hogy a klíma megfelelően és biztonságosan üzemelhessen, mindössze néhány dologra kell odafigyelni, amelyet bárki ellenőrizhet, akár laikusként is.
A klíma névleges teljesítménye, elektromos teljesítménye
A klíma névleges teljesítménye nem azonos a klíma fogyasztásával. Azt mutatja meg, hogy 1 kW elektromos áram felhasználásával hány kW hűtési, vagy fűtési energiát állít elő. Éppen ezért nem is kW jelölés található általában a dobozukon, hanem a btu érték, amely azt mutatja meg, hogy mely hűtési osztályba tartozik a klíma.
A klíma biztonságos üzemeltetéséhez egy rossz minőségű klímával számolva, vagy egy korszerű, modern klímát túlbiztosítva a névleges teljesítmény kb 40%-a az elektromos teljesítmény igénye. Ez egy 2,5 kW-os klíma esetében 1 kW-ot jelent. Ez a maximális teljesítménye, amely a valóságban ritkán kerül kihasználásra, hiszen ahogy hűti a helyiséget, és egyre csökken a hőmérséklet, annál kevesebb energiát kell fordítani a levegő lehűtésére. A témáról bővebben itt olvashat.
A klíma üzemeléséhez szükséges áramerősség és a megfelelő keresztmetszetű vezeték
A klíma áramigényét könnyedén ki tudjuk számolni a következő képlettel: I = P/U – ahol I az áramerősség (Amper), P a teljesítmény (Watt), U a feszültség (Volt) A fentebb említett klíma üzemeléséhez, amelynek az elektromos teljesítménye 1 kW, behelyettesítve a képletbe 1000/230, azaz 4,35 Amper erősségű áramra lesz szükség egy klíma egység üzemeltetéséhez. Ha már tudjuk, hogy a klíma üzemeléséhez mekkora áramerősség szükséges, meg tudjuk határozni a vezeték megfelelő keresztmetszetét is.
A villanyszerelés során használt kábelek különböző keresztmetszetűek és anyagúak. Anyagukat tekintve rézből és alumíniumból készült vezetékekkel is találkozhatunk. Keresztmetszetük az áramerősség függvényében változik, minél erősebb áram folyik át rajta, annál nagyobb a keresztmetszet. Fontos, hogy a vezeték keresztmetszetébe nem szabad belemérni a burkolatot, csak és kizárólag magát a vezető anyagot kell figyelembe venni..
A vezetékek keresztmetszetét a kör terület számítási képletéből, azaz az r2*π képletből kaphatjuk meg. Először meg kell mérnünk a vezetékek átmérőjét, amelyből meghatározhatjuk a kör sugarát. A mért eredményt el kell osztani kettővel, és megkaptuk a sugarat. A π értéke 3,14. Példaképp számítsuk ki egy 1 mm átmérőjű vezeték keresztmetszetét: 0,52*3,14=0,7815 mm2
Megfelelő kismegszakító kiválasztása
A kismegszakító kiválasztásánál figyelembe kell venni a telepítendő klímák áramigényét, és ehhez az igényhez választani a legkisebb áramút, ami azonos, vagy magasabb áramerősséget bír, mint a klímához szükséges áramigény. Példaképp 15 vagy 16 Amper áramigény esetén 16 Amperes kismegszakító elegendő, de 17 Amper esetén már 20 Amperes kismegszakító beépítése szükséges.
A klíma telepítésénél figyelembe kell venni a lakásban működtetett összes elektromos berendezés áramigényét is, mert előfordulhat, hogy együttes üzemeltetésük esetén nem elegendő a házba betáplált áram. Ilyen esetben teljesítménybővítés szükséges, hogy mind a klíma, mind a többi elektromos eszköz megfelelően és biztonságosan üzemelhessen.
