A konnektorokra nem csak beltéren, de kültéren is szükség lehet. A fűnyíráshoz, kertgondozáshoz a kertben, a grillezéshez a teraszon, a kocsibeálló környékén autómosáshoz is szükség lehet egy-egy konnektorra. Ha ezt nem hosszabbítóval szeretnénk megoldani, hanem állandó megoldást akarunk, egy kültéri konnektor bekötése jó megoldást jelent.
Hogyan történik a kültéri konnektor bekötése?
A kültéri konnektor bekötése pontosan ugyanúgy történik, ahogy a beltéri konnektorokat is beszereljük. A váltakozó áramú hálózatokban három vezetéket találunk, a fázisvezetőt, a nullavezetőt és a földelést, vagy más néven védővezetőt. A vezetékeket a színük alapján különböztethetjük meg a legegyszerűbben. Ha a villamos hálózat szabvány szerint került kiépítésre, a fázivezető fekete, vagy barna színű, a nullavezető kék, míg zöld-sárga, vagy piros a földelés.
A kültéri konnektor bekötéséhez a konnektorba megfelelő helyekre kell bekötni a vezetékeket. A fázist a fázisba, a nullát a nullába, a földelést pedig a földelésnek kialakított csatlakozási pontba kötjük. Ha a fázis és a nullát felcseréljük, nagy tragédia nem történik, viszont arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a földelést, vagy más néven védővezetéket a megfelelő helyre kell bekötni. Ellenkező esetben az áram-védőkapcsoló (másik nevén FI relé) azonnal leold, lekapcsolja a hálózatot. A helyes bekötésen kívül nagyon fontos a kültéri konnektor bekötése során a megfelelő anyagok felhasználása.
Milyen anyagok szükségesek a kültéri konnektor bekötéséhez?
Mivel a kültéri konnektorok ki vannak téve az időjárás viszontagságainak is, fontos, hogy megfelelően ellenállóak legyenek az időjárással szemben. Nem mindegy, hogy a kültéri konnektor egy viszonylag fedett helyen található, pl. a teraszon, vagy a kerti tó mellett, ahol nem védi semmi az esőtől, portól. A kültéri konnektor bekötése során ezért a megfelelő védettséggel rendelkező anyagokat kell használni.
Azt, hogy mennyire ellenálló egy adott villanyszerelési anyag, az IP védettség alapján állapíthatjuk meg. Az IP rövidítés az International Protection Marking vagy Ingress Protection Code kifejezésből származik, amely magyarra fordítva nemzetközi védettségjelölést jelent.
Az IP jelöléssel a műszaki berendezések áramköreit védő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik. Az IP jelölés után két szám található. Az első számjegy 0-6-ig terjed, és a berendezés szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettségét jelöli. A második számjegy 0-9K-ig kapott jelölést, és a vízállóságot jelenti. Ha valamely behatással szemben nem védett a berendezés, 0 jelölés helyett gyakran alkalmaznak X-et.
Találkozhatunk még kiegészítő betűkkel is, melyek további információval szolgálnak az adott elektromos berendezésről. Az IP jelöléseket a gyártóknak a használati, vagy beszerelési útmutatókban kell feltüntetni. A jelölések ismeretében megállapítható, hogy az elektromos berendezés használható-e kültéren, vagy sem.
IP védettség jelölések
Szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettség (első szám)
- 0: Nincs védelem
- 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
- 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
- 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
- 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
- 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
- 6: Teljes mértékben védett por ellen
Víz elleni védettség (második szám)
- 0: Nincs védelem
- 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
- 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
- 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
- 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
- 8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
- 9K: Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.
IP védelem kiegészítő betűk
- A: Veszélyes részek nem elérhetőek kézzel.
- B: Veszélyes részek nem elérhetőek ujjal.
- C: Veszélyes részek nem elérhetőek szerszámmal.
- D: Veszélyes részek nem elérhetőek huzallal.
- F: Olaj ellen védett.
- H: Nagyfeszültségű (> 1 kV) készülék.
- M: Vízteszt mozgás közben.
- S: Vízteszt nyugalmi helyzetben.
- W: Adott időjárási viszonyok között használható.
- K: Nyomásvédett, vagyis akár gőzborotvával (80–100 bar erősségű vízsugár) tisztítható (csakis IP69 esetén)
Kültéri konnektor bekötése házilag, vagy szakemberrel?
A villanyszerelés veszélyes munka, ezért célszerű mindig szakemberre bízni, ha teljesen biztosra akarunk menni. Egy beltéri konnektort, vagy egy villanykapcsolót házilag is ki lehet cserélni, ha tudjuk, hogy mit csinálunk. A kültéri konnektor bekötése azonban nagyobb szakértelmet kíván, ezért célszerű mindig szakemberre bízni, hogy a megfelelő alapanyagokból készüljön, ezzel szavatolva az elektromos hálózat biztonságos üzemelését.
