A napelem és a napkollektor ugyan hasonlít egymásra, de eltérő célt szolgálnak. Gyakran keverik össze a kettőt, pedig működésük és hasznosításuk is egészen eltérő. Mindkettő a nap energiáját hasznosítja, de eltérő módon, más célokra. Mi a különbség a napelem és a napkollektor között? Erre adjuk meg most a választ.
Mi az a napelem és mire jó?
A napelem a napfény energiáját alakítja át elektromos energiává. A panelek úgynevezett fotovoltaikus cellákból állnak, melyeket félvezető anyagokból készítenek, többek között szilíciumból. A cellák a napfényt közvetlenül elektromos árammá alakítják át. Amikor rásüt a nap a napelemre, a benne lévő félvezető anyagban felszabadulnak az elektronok. Az elektronok mozgásának következménye az elektromos áram keletkezése a cellákban.
A napelemeket általában sorba kötik, így nagyobb teljesítményt és magasabb feszültséget érhetnek el. Az összekapcsolt panelekből áll a napelem rendszer. A rendszerben azonban nem váltakozó áram van, hanem egyenáram, így nem üzemeltethetők vele a háztartásban lévő elektromos rendszer. Ezért szükség van egy inverterre, amely átalakítja az egyenáramot váltóáramra.
A napelem önmagában nem képes tárolni a létrehozott áramot, csak előállítani. A kapott áramot bármilyen elektromos berendezés üzemeltetésére használhatjuk. A termelt áramot vagy azonnal felhasználjuk, vagy visszatáplálható a hálózatba, illetve megfelelően kialakított úgynevezett szigetüzemű napelem rendszerek esetén akkumulátorokban tárolható.
A napelem panelek igen hosszú élettartamúak, és különösebb karbantartást nem igényelnek. Hatékonyságuk és teljesítményük nagyban függ a telepített napelem rendszer méretétől, típusától és a környezeti hatásoktól (napsütéses órák száma). Telepítésükkel részlegesen, vagy akár teljesen függetleníthető egy háztartás a fosszilis energiákat használó elektromos hálózattól.
Mi az a napkollektor és mire jó?
A napkollektor a napelemhez hasonlóan a nap energiáját használja fel. Általában nem áramtermelésre, hanem hőtermelésre használják, de vannak olyan típusok, mely elektromos áram előállítására is képesek.
A napkollektorban található az úgynevezett abszorber, mely nagyon sötét, fekete színű és nagyon magas a hőelnyelő képességű anyag. A napfénytől az abszorber felmelegszik, és átadja a hőt a napkollektorban található közvetítő közegnek. A keletkezett hőt a napkollektor képes eltárolni, és hosszabb ideig megőrizni. Ennek köszönhetően akkor is kinyerhető a napenergiával megtermelt hő, ha éppen nem süt a nap.
A napkollektorokat általában melegvíz ellátásához, és/vagy fűtés rásegítésre használják. Használható a háztartási melegvíz biztosítására, vagy akár a medence vízhőmérsékletének optimális szinten tartására. Ha a keletkezett hőt a fűtési rendszerek támogatására használják fel, az energiafelhasználás jelentősen csökkenthető a napkollektorok használatával.
Karbantartása a napelemekhez képest gyakrabban szükséges. 2-3 évente át kell nézetni a rendszert, ellenőrizni a rendszerben uralkodó nyomást, a tömítéseket, a folyadék ph értékét, hogy megfelelően és sokáig működjön, melyre napelem esetében nincs szükség.
Napelem és napkollektor különbség összefoglalva
A napelem és napkollektor működése annyiban mindenképpen hasonló, hogy a nap energiáját használják fel, mely környezetbarát, megújuló energia, így mindkettő jó választás lehet. A napelem áramot termel a napfény segítségével, melyet bármilyen elektromos berendezés üzemeltetésére használhatunk, vagy visszatáplálhatunk a hálózatba, esetleg akkumulátorokban tárolhatjuk. A napkollektor hőt termel, és képes eltárolni a keletkezett hőenergiát, amelyet akkor is felhasználhatunk, ha éppen nem süt a nap.
A napelem alkalmazhatósága jóval szélesebb területet fed le, mint a napkollektoré, és karbantartása szinte elenyésző. Ha választani kell a kettő között, a napelem lehet a jobb választás, hiszen egy jól kiépített napelem és elektromos rendszerrel minden szükségletünket fedezhetjük részben, vagy egészében megújuló energiaforrásokból.
